Miért éppen Barb Tailor?
Visszacseng régi barátnőm bíztatása, évekkel ezelőttről: Barbi, csinálj táskákat!
De akkor még nem volt bennem „kész” ez a dolog. És ahogy visszatekintek, elég hosszú folyamat volt ez, mire eljutottam magamban ide, hogy megnyissam végre belül az ajtót,
és szívem gyümölcseit útnak engedjem a világba.
Mert a táskáim mind egy egy állomás az életemből, a fejlődésem,
ahogyan felfedeztem magamban a tehetséget,
hogy a kreativitásom és a fantáziám segítségével ösztönösen érzem,
hogy mit szeretnék megvalósítani.
Az út azonban mélyebbre gyökerezik, meg kellett keresnem először a forrást,
ahonnan a bennem lévő Nő fakad.
Az elveszett énemet ősi ösztönök és tudás szintjén „kellett” megtalálnom magamban.
Lebontottam a korlátozó hiedelmeket,
nagy részét legalább is, amiket magamra vettem, életeimen át.
Mély spirituális átalakítást végzek magamban,
hogy a saját változásommal pozitívan hathassak a környezetemre.
Még most is tart a folyamat, de érzem, és már élem is,
mert egyre inkább sikerül befogadnom azt a tiszta létezőt, aki Vagyok.
A helyére került végre bennem, hogy milyen Nő Vagyok.
Az értékeimmel és a hibáimmal együtt tökéletes.
Azt üzenem a táskáimmal, hogy találjuk meg, fedezzük fel belül
az elveszettnek hitt, igaz Női minőségeinket.
És bár nehéz az úton elindulni, de fogjuk fel egy kalandos utazásnak.
Éljünk bátran, szabadon, hallgassunk a belső hangunkra, a megérzéseinkre, az ösztöneinkre.
Legyünk akár vadak, és harcosok, majd simuljunk bele egy szerető ölelésbe, egy jóízű nevetésbe.
Mert a Nő sokszínűsége varázslatos.
Hát éljük meg ezt a Csodát!
